50 év szundikálás után tört ismét felszínre a láva

Már harmadik hónapja folyik a láva La Palma sziget dél-nyugati felén. Az immár fél évszázada szundikáló Cumbre Vieja vulkán 2021 szeptember 19-én, néhány hetes elő-rengések és földfelszín emelkedés után a délutáni órákban robbant. Akkor még nem is gondoltuk volna, hogy a sziget legszebb és legértékesebb természetvédelmi területe néhány nap múlva teljesen eltűnik – két komplett településsel együtt.

Mi december 8-án utaztunk el La Palma-ra. Teneriféről, Los Cristianosból a Naviera Armas és a FredOlsen kompokkal lehet elérni a Kanári-szigetek legnyugatibb tagjának fővárosát, Santa Cruz de La Palma-t. A kb. 2 és fél órás út 100-110 EUR/fő áron teljesíthető. Repülőre számolni nem nagyon érdemes (amúgy a Binter és a CanaryFly szolgáltatja a gépeket), napról-napra változik a reptér nyitva tartásának lehetősége.

Az Armas kompja reggel 8-kor indult és 10:15-kor már az „isla bonita”-n (azaz a gyönyörű-szigeten) voltunk. Kíváncsiságtól és izgalomtól fűtve kerestük fel a már korábban ajánlott kilátót, a Mirador de Tajuya-t (útvonal ide kattintva), ahonnan a legjobb kilátást „élvezhetjük” a füstölgő hegyre.

A kilátópont egyébként – akárcsak az út menti leállási lehetőségek – le volt zárva az autósforgalom elől. Empalme Tajuya település utcáira behajtani csak az ott lakóknak engedélyezett, így nem sok opció marad a kocsit letenni. Mi a Clinica Dental épülete előtt parkoltunk (szerencsére a Szeplőtlen fogantatás ünnepének napja révén ezzel nem akadályoztuk a fogászat vendégeit).

Innen néhány perc sétára már remek pontokat találunk, ahol a vulkánkitörésben „gyönyörködhetünk”. Furcsa ezt a szót használni, de kár szépíteni: egy egyszerre gyönyörű és tragikus is egyben.

A legjobb rálátást a Parroquia La Sagrada Familia mellől kapunk. Itt önkéntesek FFP2-es maszkokat osztogatnak (ingyenesen), melyre szükség is van: a vulkáni hamu folyamatosan hullik, mely komoly problémát okozhat a tüdőbe jutva. Ugyancsak javasolt munkavédelmi szemüveg viselése: a szél miatt gyakran teliment a szemünk a nagyon finom szemcsékkel. A templomban egyébként vásárolhatunk vulkánkitöréses képpel ellátott pólókat és egyéb ajándéktárgyakat, a bevételt pedig azoknak a családoknak ajánlják fel, akik otthonai odavesztek a lávalefolyásban.

Egy-két neten fellelhető információra alapozva a szállásunkat a sziget déli oldalán foglaltuk le. Több helyen olvasható, hogy a vulkánt az LP-2 autóúton haladva ebből a szögből is meg lehet tekinteni, azonban ez sajnos elég fars infó, mert az utat a rendőrség lezárta Mirador Las Indias után néhány száz méterrel. Így aztán, miután lepakoltunk Los Canarios településen található Pension Central-ban, ismét egy majd egy órás út várt ránk, körbe a szigeten. 

Gondoltuk, hogy az éjszakai vulkán-les előtt egy jót vacsorázunk majd valahol, de ezen a 40 km-es szakaszon este 7 után már gyakorlatilag minden be volt zárva, csak egy-egy kocsmát találtunk 2-3 félrészeg helyivel vagy német turistával. Végül egy thai éttermet találtunk egyedül, ami nyitva volt, de őszintén szólva, fogalmam sincs, melyik településen… Vicces, hogy amúgy utastársaim egyik tagja egy thai születésű hölgy, aki férjével minden évben fél évet Tahiföldön él. Azt mondják, egész ehető volt a kaja, de kb annyi köze volt az eredeti thai ízekhez, mint a kínai kifőzdék Erős Pistával fűszerezett csirkéi a Blaha Lujza téren. 

Végül éjfél környékén értünk újra a szállásunkra. Ugyan a poszt célja egy két infó átadása a vulkánról, mégis talán érdemes megemlíteni azt a néhány pontot, ahol ezen a rögtönzött La Palma-i utazáson megálltunk:

Tazacorte
A sziget nyugati oldalán fekvő 5000 fős település szinte közvetlen a lávalefolyás mellett található, bár onnan megközelíteni az új földréteget sajnos nem lehetséges, a rendőrség visszafordítja az autókat. Mi az Atipico & Italiano Cafe Wine Bar-ban szereztük be a szükséges koffeint, majd sétáltunk egy kicsit a belváros hamuval fedett főterén, ahol csodaszép csempe-mozaikkal díszített padok találhatóak.

Mirador del Time
Lélegzetelállító úton haladunk a szerpentinek végtelenjében ehhez a kilátóhoz. A kanyart elhagyva tudunk leparkolni menetirány szerint (biztonságban), innen pedig gyönyörű látvány tárul elénk a sziget újratervezés alatt álló déli részére. Innen, közel 600 m magasságból nagyon jól látható a lávalefolyás, mely eltörölte a korábbi településeket a föld felszínéről.

Mirador de Los Dragos
Fagundo település elején található ez a különleges kilátó, ahol több sárkányfa is fellelhető. A legérdekesebb egy, a folyamatos szél miatt elhajló példány. Ezt látni kell!

Parque Nacional de la Caldera de Taburiente
Hatalmas magasságok és vad kanyarok jellemzik ezt a Nemzeti Parkot, melynek csúcsát gyakran látjuk Teneriféről is – persze csak ha tiszta az idő. Mi masszív felhőben haladtunk szinte teljesen végig, így az élvezeti értéke a helynek erősen csökkent, azonban felhőszint fölé jutva olyan színek és formák tárulnak elénk, hogy egy pillanatig sem bántuk meg, hogy erre tévedtünk!

Santa Cruz de La Palma
A sziget fővárosa, teli élettel és hangulatos kis utcákkal! Az időjárás itt sem volt éppen a barátunk: gyakran elkapott minket az erős esőzés, aminek köszönhetően sorra „be kellett” térnünk egy-egy vendéglátó egységbe egy lélekmelegítő sörre 🙂 Amikor éppen nem esett, a calle Álvarez de Abreu-n sétáltunk, élvezve a település mediterrán hangulatát! 

Másnap délután 2-kor indult a kompunk La Gomera szigetre, így sajnos csak ennyi fért bele ennek a csodálatos helynek a felfedezésébe! Az már nem kérdés, hogy visszajövök ide – de az is tuti, hogy inkább a nyári hónapokban!

Náhány személyes tapasztalat:
– a helyiek nagyon hálásak a turistáknak, kedvesek és örülnek, hogy jövőnk
– a benzin drágább, mint Tenerifén
– nagyon erős a rendőri jelenlét
– folymatosan takarítják az utcákat a hamutól
– kell maszk, sok az apró szemcse