Alkotmány napja

Alkotmány napja

Az alkotmány ünnepe

Míg Magyarországon a Télapót, Spanyolországban az Alkotmányt ünnepeljük december 6-án. 

Spanyolországban az alkotmány napját, december 6-át nemzeti ünneppé nyilvánították, ezért az emberek nem dolgoznak, a hivatalok és a nagyobb üzletek zárva tartanak. 1978. december 6-ra emlékezünk, amikor a spanyolok népszavazást tartottak a jelenleg hatályos spanyol alkotmányról. A 2964/1983-as királyi rendelettel 1983 novemberében határozták meg az alkotmány napjának megünneplését: „Annak az évfordulójának megfelelő megünneplése érdekében, amikor a spanyol nép népszavazással ratifikálta az alkotmányt, a kormány megfelelőnek tartotta az intézkedések elfogadását. ennek érdekében” (Hivatalos Közlöny, 287. sz.) .1

December 6-án az államigazgatás és a fegyveres erők különféle megemlékező eseményeket tartanak országszerte.

Dia de la hispanidad

Dia de la hispanidad

A spanyol nyelv ünnpe

Október 12 – 500 éve a spanyol nyelv ünnepe. Mit is érdemes tudni róla?

Ma van a Spanyol nyelv ünnepe, melynek előzményéért egészen 1492-ig kell visszanyúlnunk, hiszen ezen a napon, közel két hónap hajókázás után – pont a matrózai lázadások kitörése előtt – Kolumbusz Kristóf megpillantotta a horizonton Guanahani szigetet. A genovai születésű tengerész a Spanyol Királyságtól kapott hajójával elért területet a Megváltóról, San Salvadornak nevezte el, így megalapítva a spanyol birodalmat és útjára indította a spanyol nyelvet. Erről emlékezünk meg a Día de la Hispanidad-ról, azaz a Spanyol nyelv ünnepéről ma, október 12-én.

Bár Kolumbusz háromszor is járt az Újvilágban, minden alkalommal azzal a tudatban lépett annak a földjére, hogy Indiában és Kínában van éppen. Csak halála után, Amerigo Vespucci nyomán derült ki, hogy a felfedezett földrész nem más, mint Amerika. Az ünnepnappá nyilvánításra négy évszázadot vártunk, 1892-ben ünnepeltük elsőként – igaz, akkor még Día de la Raza, azaz a korszellemtől nem idegen (spanyol) faj napja névvel illették. Egy idő után aggályossá vált az elnevezés, ezért 1935-ben a madridi Spanyol Királyi Akadémia a spanyol nyelv és az azt beszelők egységének tiszteletére, Día de la Hispanidad, vagyis a “spanyolosság”, a Spanyol Kultúra Napjára változtatta.

Hivatalosan azonban csak 1958-ban lett nemzeti ünnep, melyről Francisco Franco, egykori diktátor döntött, hiszen “emberi mértékkel fogható nagyságú tettet, nagyobb jelentőséggel bíró dátumot nem találunk a világtörténelemben.” A spanyolok fiesztákhoz fűződő szeretetének áldozva végül János Károly király munkaszüneti nappá is nyilvánította a napot 1987-ben. Úgy nyilatkozott akkor, hogy ez a nemzeti ünnep „szimbólumként szolgál Spanyolország történelmének arról az idejéről, amikor a kulturális és politikai sokszínűségünkből egységes államot kovácsoltunk, a Spanyol Királyságokat egy birodalomban egyesítettük, és oly korszak kezdődött, mikor a nyelv és kultúra elterjedése átlépte az európai határokat.”

A covid miatti korlátozásáig a királyi család fogadása a Zarzuela Palotától a Kolumbusz térig hagyománnyá vált a fieszták, kulturális programok és katonai felvonulások szervezése, este pedig díszkivilágítást kapott a madridi Királyi Palota homlokzata, ezzel is tisztelegve annak, hogy fél évezreddel Amerika felfedezése után a világon közel 400 millió embert köt össze a spanyol nyelv ismerete.

Dia de Canarias

Dia de Canarias

A kanári-szigetek ünnepe

Május 30 – a 8 tagból álló szigetcsoport legfontosabb ünnepe. Nézzük, miért is az?!

A Kanári-szigetek napját (spanyolul Día de Canarias) minden év május 30-án tartják meg, emléket állítva annak, hogy 1983-ban ezen a napon tartotta első ülését a Kanári-szigeteki Parlament. Ilyenkor számos kulturális esemény és magánrendezvény születik a szigeten, a boltok rendre zárva tartanak és városról-városra találunk népi öltözetben bemutatott előadásokat.

Az előzmények: a szigetek autonomiai státuszát 1982. augusztus 10-án fogadta el Spanyolország, ezzel biztosítva a szigetcsoport valamennyire önálló működését. Ezt követően, 1983. májusának utolsó előtti napján hívták össze először a parlamentet Santa Cruz de Tenerifén, Pedro Guerra Cabrera vezetésével. 

Ez egyébként már a második nekifutása volt az autonom létnek, 46 évvel korábban is már tett lépéseket a szigetcsoport ehhez, ekkor azonban a Franco-diktatúra miatt az önállósodást elhalasztották. 

Ezen a napon felcsendül a Kanári-szigetek himnusza is: